Az akácot az amerikai kontinensről 1620 körül hozta be Európába Jean Robin francia botanikus és királyi kertész,Robinia pseudoacacia nevét is róla kapta. Itthon a hivatalos magyar elnevezése fehér akác.
Az akác valójában "álakác", mint latin neve is utal rá: a köznyelvben és tévesen terjedt el az akáciák családjára utaló név (nem csak nálunk, de Európa számos országában). Az akáciák Afrikában élő, széles lombozatú fák, ehhez az akácnak botanikailag nincs köze.
Főként a XIX. században Európa-szerte nagy területeket telepítettek be akáccal.Az ENSZ 350-2 nemzetközi szabvány szerint az európai fafajok közül egyedül az akácfa sorolható az 1-2. rezisztencia osztályba. Az akácfa vegyszeres kezelés nélküli kiemelkedő tartóssága miatt különösen környezetbarát anyagnak tekinthető. Kertépítés során felhasznált akáctermékék esetén tudnunk kell hogy mint minden fa az akác is igazodik környezete nedvességtartalmához ami folyamatos alakváltozással jár. Sokszor így nagyobb figyelmet igényel a kültéri termék tervezése mert a faanyag mozgása nem történhet a használhatóság, a megjelenés rovására. Számolnunk kell azzal ha a terméket otthonunkban szeretnénk összeszerelni akkor az lényegesen nehezebb feladat mint más fáké: 1. kézzel szinte lehetetlen előfúrás nélkűl szegezni, csavarozni. 2. a lehető legélesebb szerszámokra van szükség amik gyorsan kopnak. 3. a gépek ereje is sokszor mutatkozik kevésnek ha akáccal dolgozunk. A felhasználás során kerüljük a fa bebetonozását! A beton is tönkre fog menni! Sokkal inkább jó megoldás ha a nagy szilárdság szempont a beton és a fa közé olyan vasalatot rakni ami lehetővé teszi a nedvesség eltávozását a fáról, sőt emeljük el az alaptól a fát nehogy onnét nedvességet vegyen fel!
Lakáson belüli felhasználás során az akác mivel a legkopásállóbb nem kell a gyors amortizációval gondolnunk. Sok esetben élettartama a hidegburkolatét is meghaladja. Csak kis kínálatot jelent az akácbútor a belőle készült parketta esetleg svédpadló mellett. Azok jellemzően olasz termékek és általában mogyoró színben kaphatóak, általában magas árfekvéssel (árát csak az egzóták és a gyümölcsfák kerülik el). Minőségük felől viszont nem lehet kétségünk.
szabadban talajjal érintkezve 25-40 év
szabadban talajjal nem érintkezve 80-100 év
épületben száraz helyen és víz alatt 500 év felett
Fizikai tulajdonságok
Sűrűsége (kg/m3) :
-abszolút szárazon: 540-740-870;
-légszárazon (u=12%): 580-770-900;
-élőnedvesen: 800-900-950.
A frissen kitermelt akácfa mindössze 35-45% nettó nedvességet tartalmaz, ezért frissen vágva is jól ég.
Az akácfa rosttelítettségi pontját különböző vizsgálatok során 21,8-22,5% netto nedvességtartalomban határozták meg.
Zsugorodása % :
- rostirányú: 0,1;
- húrirányú: 5,4-7,2;
- sugárirányú: 3.2-4.,6;
- térfogati: 11,4-12,2.
Pórustérfogata % : 52.
Az akác esetében igen kedvezőnek ítélhető a húr- és sugárirányú jellemzők hányadosa (a zsugorodási anizotrópia). Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy az akácfában igen jelentős belső feszültségek vannak. Ez kapcsolatban áll a fafaj gyors növekedésével, az évgyűrűszerkezet rendkívüli inhomogenitásával, a nagy juvenilis fa részaránnyal és a gyakori külpontos bél elhelyezkedéssel. E belső feszültségek gyakran okozói a különböző alakváltozásoknak, repedéseknek.
Hőtechnikai tulajdonságok:
Nagy sűrűsége miatt az akácfa viszonylag nehezen gyullad. A gyulladáshoz szükséges minimális hősugárzási intenzitás 2,6 W/cm2. A tartószerkezetek tűzállósági méretezésekor a fenyőkre 1,0, a nyárakra 1,3, az akácra igen kedvező 0,5 mm/min. beégési sebességet ajánlatos figyelembe venni.
Vizsgálataink szerint az akácfa fűtőértéke abszolút száraz állapotban a következő (KJ/kg):
kéregmentes faanyag 17 777
kéreg 19 145
törzsfa (kéreggel) 18 047
vastag gyökér 17 223
Ha 700 kg/m3 sűrűséggel számolunk (kéreggel együtt), akkor az akác tűzifa térfogatra vetített fűtőértéke: 12 633 MJ/m3 . A fentiekből adódóan 2,5 t (vagy 3,5 m3) 12% nedvességtartalmú (légszáraz) akác tűzifával 1 t tüzelőolaj helyettesíthető. Az akác tűzifát elegendő egy évig tárolni - az alacsony kezdő nedvesség miatt - és szakszerű tárolás esetén gomba- és rovarkárosítások nem jelentkeznek.
Mechanikai tulajdonságok
A Közép-Európában termesztett fafajok közül az akác rendelkezik a legkiemelkedőbb szilárdsági és rugalmassági jellemzőkkel.
Az akácfa rostokkal párhuzamos jellemzői az alábbiak (MPa):
Hajlítószilárdság (MPa) 103 - 136 -169
Hajlító rug. modulusz (MPa) 9000 - 11300 - 13600
Nyomószilárdság (MPa)
rostokkal párhuzamosan
62 - 72 - 81
rostra merőlegesen
18,5
Húzószilárdság (MPa) 166,8
Nyírószilárdság (húrirányú) (MPa) 11 - 13 - 16
Ütő-hajlító szilárdság(J/cm2) 12 - 14 - 18
Keménység (Brinell), MPa
bütü irányban
67 - 78 - 88
oldal irányban
28
Hasító szilárdság, MPa
húr irányban
0,6 - 1,1
sugár irányban
1,12
A különböző fafajokra jellemző kopási értékeket általában a bükkhöz szokták viszonyítani. Így a fontosabb fafajok sorrendje: akác 0,37; bükk 1,00; kőris 1,53; tölgy 1,56.
Tehát az akácfa kopásállósága egyedülálló az európai fafajok közül.
Kémiai tulajdonságok
Az akác fatest elemi összetétele %
C 49,2; H 5,91; O + (N) 43,1; hamualkotók 0,79 (a nitrogén becsült mennyisége 0,2-0,3%). Vizsgálataink szerint az akác kérge igen gazdag ásványi anyagokban, mivel hamutartalma 4,76%,a szíjácsnál 0,98%, a gesztnél 0,26% hamutartalmat mértünk. Ha figyelembe vesszük az akác törzs nagy kéreg részarányát (20-25%), akkor megállapítható, hogy a tüzifa égetésekor 80-85% hamu a kéregből keletkezik.
Az akácfa sejtfalát alkotó vegyületek: az akác fatestben mintegy 40-50% cellulóz, 15-22% hemicellulóz és 25-30% lignin található. Az akác járulékos anyagai között jelentősek a csersavak. Ezek mennyisége: akác (kéreg) 3-6%, (fatest) 2-4%; tölgy (kéreg) 5-10%, (fatest) 3-7%. A csersav mellett az akácfa nagy tartósságában jelentős szerepe van a dihidrorobinetinnek. Az akácfa gesztjében 2-5% mennyiségben figyelhető meg. E járulékos anyagnak köszönheti az akác a jellegzetes zöldessárgás-barnás színét is. Elsősorban a bélsugarakban, de esetenként az edényekben is megfigyelhetők kristályos lerakódások (kalcium-karbonát, kalcium-oxalát). Ezek erősen hozzájárulnak az akácfa szerszám éltompító hatásához.
Megmunkálási sajátosságok
A fűrészipari alapanyag viszonylag kicsi átmérője (átlag 23-24 cm) miatt a fatestben igen kicsi a göcsmentes zóna. A nagyméretű göcsök közötti távolság 60-70 cm, és igen gyakoriak a korhadt göcsök is. E probléma miatt az akácból 1 m-nél hosszabb, teljesen göcsmentes termékek nehezen termelhetők!
Az akácfa nagy keménysége és szilárdsági jellemzői miatt nehezen fűrészelhető, a tölgyhöz viszonyítva a fűrészelési ellenállás (teljesítmény szükséglet) 20-30%-al nagyobb, hasonló mértékben fokozódik a faanyag éltompító hatása is.
A rönktéri tárolásnál az akácfa különleges védelmet (pl: permetezés) nem igényel.
Az akác fája megfelelő paraméterekkel történő gőzölés esetén elveszíti kellemetlen zöldes-sárgás színét, fokozatosan megbarnul. A gőzölt akác könnyebben forgácsolható, kevesebb a szálkiszakadás, repedés. Az akác fűrészáru gőzölést tömör rakatokban, közvetlenül a felfűrészelés után szokták végezni. A gőzölés leghatékonyabban túlnyomásos gőzölő hengerekben (autoklávokban) végezhető el, (110°C mellett a gőzölési ciklusidő 20-30 óra).
Eredményesen lehet az akácfát túlnyomás nélkül hagyományos gőzölő kamrákban is gőzölni. Ez esetben a gőzölési idő 60-180 órára növekszik. E módszerrel a faanyag erősen sötétbarnára kevésbé gőzölhető, de előnye, hogy kíméletes, ritkábban okoz repedéseket.
Az akác jól szárítható (a bükkhöz hasonló menetrendekkel). Jelentős előnye az akácfának az alacsony kezdő nedvesség. Tapasztalataink szerint a fakitermelést követő 1-1,5 hónapon belüli felfűrészelés esetén a fűrészáru nettó nedvességtartalma 30-35% (a tölgyé 50-60%).
E tulajdonsággal függ össze, hogy az akác fűrészárut, parkettfrízt, bútorlécet már közvetlenül a rönk felvágása után mesterséges szárítókba rakhatjuk és a károsodás veszélye nélkül száríthatjuk. Tehát nincs szükség előszárításra.
A gőzzel lágyított fa jól hajlítható bútorépítés céljára.
Az ipari feldolgozásban elterjedtebb lombos fafajokhoz (tölgy, bükk) viszonyítva, az akácfa megmunkálásához a forgácsolószerszámokat gyakrabban kell cserélni.
Az ismert ragasztóanyagokkal és ragasztási technológiákkal az akácfa megfelelő minőséggel ragasztható. A ragasztási paraméterek megtervezésekor azonban feltétlenül figyelembe kell venni az akác fafaji sajátosságait (pl pórusok tömítettsége).
Az akácnál az ismert felületkezelési technológiák jól alkalmazhatók. A színbeli tarkaság megfelelő alapozással, pácolással mérsékelhető.
